Holnapután fesztivál!
Görög fellépőink már meg is érkeztek, ami azt jelenti, hogy szinte mindenki a helyszínen van, és készen áll a fesztiválra!
Addig is, hogy a várakozás ne unalmasodjon el, két mese még hátra van. A mai történet a kettes számé; mivel Jay Miller zsidó meséket fog hozni nekünk a hétvégére, íme egy kis történet, ami egyaránt megtalálható héber és arab forrásokban, és pontosan ettől szép.
A két fivér
Élt egyszer két testvér, akik közösen örökölték meg az apjuk birtokát. Egyenlően felosztották a földet egymás között, és mindketten boldogan éltek a maguk felén. Az idősebb testvér megházasodott, és hat gyermeke született; a fiatalabb fivér azonban egyedül élt, nem talált magának szíve szerint való feleséget.
Történt egy éjszaka, hogy nem jött álom a fiatalabb fivér szemére; és ahogy ébren feküdt az ágyban, gondolkodni kezdett az életéről. Az jutott eszébe, hogy mégsem igazságos, hogy ő és a fivére egyenlően felezték ez a birtokot; a fivérének elvégre hat gyermeket és egy asszonyt kellett eltartania, ő meg egyedül volt, nem volt szüksége az összes gabonára. Elhatározta, hogy titokban segít egy kicsit a bátyjának; megrakott egy zsákot búzával, átosont a bátyja raktárába, és hozzáadta a búzát a többihez. Elégedetten tért nyugovóra.
Igen ám, de közben a másik házban a bátyja is éberen feküdt. Ő arra gondolt, hogy ha megöregszik, lesz majd hat felnőtt gyereke, akik gondot viselnek rá; de szegény öccsének se kutyája, se macskája, a végén még öreg korára éhen marad. Így aztán ő is felkelt, megtöltött egy zsákot búzával, és átvitte titokban az öccse raktárába.
Reggel aztán mindkét fivér meglepve látta, hogy a búza a saját raktárukban egyáltalán nem lett kevesebb. Mindketten ugyanarra a következtetésre jutottak: biztosan nem adtak eleget. Így aztán a következő éjjel még nagyobb zsákokat raktak meg, és átlopták őket a másik házba; de reggelre kelve ugyanaz a látvány fogadta őket, a saját raktárukban még mindig túl soknak tűnt a búza.
A következő éjjel mindketten egy egész szekeret raktak meg, és nagy keservesen húzni kezdték a rakományt a birtok másik oldalára. Fényesen ragyogott a telihold az égen; a két fivér egy időben ért fel egy domb tetejére, és a holdfényben megpillantották egymást. Egy darabig csak álltak és bámultak, míg végül mindketten megértették, mi történt. És amikor megértették, egymás nyakába borultak.
